Kékestetőn havazott, az Alföldön 30 fokot mértek, miközben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a virágzásnak indult kajszibarack lefagyott: mi történik a környezetünkkel? A Minap utánajárt annak, hogy mi áll a sivatagi por hazánkba kerülésének hátterében, valamint az egyre aggasztóbb meteorológiai jelenségeket is megvizsgálta szakértők segítségével.
Kovács Attila, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Kft. miskolci meteorológusa a MiNap-nak elmondta, a szaharai por, ami bekerült a légkörbe hazánkban is, Marokkó-Algéria térségéből, a Szaharából származott.
„Meglehetősen ritka, hogy ilyen nagy mennyiségű sivatagi por érkezzen Európába. Kisebb mennyiség azonban viszonylag gyakran érkezik fölénk. A klímaváltozás miatt Afrika északnyugati részén, ami még mediterrán vidék, egyre szárazabb az éghajlat. A melegedő és szárazabb klíma az ehhez hasonló esetek számát növelheti.”
Amennyire szokatlan jelenség tehát a sivatagi por megjelenése Európában, olyannyira szokványosnak mondható kisebb-nagyobb túlzással a hőmérséklet-ingadozás, ami ezt az időszakot jellemzi. A hirtelen lehűlés és a kiszámíthatatlan időjárás maradandó kárt okoz a mezőgazdaságban, sajnos Borsod sem kivétel.
„A legnagyobb problémát az okozza több éve, hogy már jóformán csak két évszak van: ősz és nyár. A tél nagyon hiányzik a mezőgazdaság életéből – mondta Taskó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. Hozzátette, mivel március közepén fagy állt be, terméskiesésre kell számítani „azzal együtt, hogy a vármegyénkben az árvizek, belvizek is gyakoriak.”
Példaként az egyik legnagyobb területen nevelt gyümölcsöt, a kajszibarackot említette, ami idejekorán virágzásnak indult, majd lefagyott. Mínusz 4-5 fokos hidegben emellett az őszi árpa, repce és búza is lefagy a hajtásvégek szintjén.
Kép: Népszava
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
